A képzésen 25 szilágysági magyar fiatal vett részt, akiket mind az RMDSZ helyi szervezeteinek elnökei, mind pedig a helyi ifjúsági szervezetek támogattak a részvételben. A vezetőképző során a szilágysági fiatalok a non-formális oktatási technikák alkalmazása révén készülhettek fel a társadalomszervezési és önkormányzati szerepvállalásra. A projekt gyakorlati oldalaként minden magyarok által lakott Szilágy megyei község, város helyi tanácsának a munkájába be fognak kapcsolódni, a helyi fiatalok, kezdetben megfigyelőként, akik részt vesznek majd a tanácsüléseken, hogy betekintést nyerjenek egy önkormányzati képviselő konkrét, mindennapi munkájába. A célunk, hogy az önkormányzati rendszert a fiatalokhoz közelebb hozva, segítsék majd annak munkáját, és szakszerűen képviseljék majd az ifjúság érdekei mellett a magyar közösségeink érdekeit.
Úgy véljük, hogy a gyakorlati tapasztalatszerzéssel, és annak komoly elméleti megalapozásával elérhetjük a kitűzött célt, és az ifjúság nem csak koncepciók szintjén, hanem gyakorlatilag is a szilágysági közösségeink tartóoszlopává tudna válni, és olyan meghatározó társadalomszervező energiafaktorként funkcionálna, amelyből mind a helyi tanácsok, mind a magyar közösségeink profitálhatnának. A résztvevők betekintést nyerhettek a stratégiakészítés rejtelmeibe, elindult egy közös gondolkodás a képviselt települések és az őket magukba ölelő régió fejlesztése érdekében, kielemezték azokat a lehetőségeket, amelyeket a vidék magában rejt, illetve bepillantást nyertek azokba az eszközökbe, amelyek segítségével egy közösséget vezető, és a közösség bizalmát élvező személy hatékonyan és hosszútávon tud gondolkodni és dolgozni a közösség javára. A stratégiai gondolkodás és a stratégiakészítés alapvető elemein túl a résztvevők bepillantást nyertek vezetési mechanizmusokba, csoportszervezési és döntéshozatali folyamatokba.
A településmenedzsment bugyraiba való betekintés által a fiatalok számára átláthatóbbá vált a gazdálkodó önkormányzat szerepének megértése és az, hogy milyen szerepe van ebben a tanácsosnak, polgármesternek. A különböző hatáskörök megértése és annak tudatosítása mellett nyomatékosítva lett, hogy mi tulajdonképpen egy önkormányzat dolga a település menedzselésében, mi függ tőle, és mi az, ami magasabb szinten dől el. Ezen alapvető dolgoknak a megértése egy jelöltség vállalásának pillanatában reális mérlegelő elemnek kell lennie.
A képzés első szakaszának elméleti hátterét a vidékfejlesztési és az ahhoz rendelhető források rendszerébe való betekintés egészítette ki, melynek célja tulajdonképpen az volt, hogy az ifjak tudatában legyenek annak, hogy a település saját gazdálkodásán kívül, milyen további eszközöket mozgósíthat források bevonására, miben segíthet helyi vállalkozókat és civileket saját tevékenységük fejlesztésében.
A folyamatos közösség- és társadalomszervező munka mellett az ősz folyamán sor kerül majd a képzés második szakaszára is, ahol a szilágysági fiatalokat az önkormányzati szakember által használandó kommunikációs stratégiák megismertetése mellett az önkormányzati kampányok világába nyerhetnek majd betekintést.
Máté József, a SZIT elnöke a szilágysági fiatalok álláspontját összegezve, kihangsúlyozta, hogy a Szilágyságot kizárólag úgy lehetséges konstruktívan fejleszteni, építeni, ha van egy régiós fejlesztési stratégia, amelyet a helyi szintű fejlesztési stratégiák egészítenek ki, és ezek mentén dolgoznak úgy a közigazgatási egységek, mind a civilszerveztek. Ezen stratégiák hiányát szeretnék orvosolni a résztvevő fiatalok, akik aktív szerepet fognak vállalni egy szilágysági értéktérkép kidolgozásában. A képzés szakmai lebonyolítója a PONT Csoport, anyagi támogatója pedig az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság és az RMDSZ Szilágy megyei szervezete.
SZIT sajtóiroda